Azok a cégek számítanak jó partnernek, ahol a felek között gyorsan és könnyen megy a kommunikáció

Egyiptomi vasúti kocsik, svájci, orosz, német partnerek, ritka alkatrészek és kurrens szaktudás. Hogyan lehet menedzselni egy hét évig tartó projektet több ezer kilométerről? Fel lehet-e készülni más népek kultúrájából a tárgyalások előtt? Wein Andrással, a Dunakeszi Járműjavító Kft. ügyvezetőjével beszélgetett Sipos Sándor, a Chemplex Kft. egyik tulajdonosa.


Néhány hónapja a Magyar Ipari Célgép Nagydíj kapcsán találkoztunk. Miért tartottátok fontosnak, hogy a kezdeményezés mellé álljatok?


Wein András: A vasútijármű-javítás speciális része a magyar iparnak: itt kisebb darabszámban, de nagy komplexitású termékek készülnek. Ezek olyan megoldásokat követelnek, amelyeket jellemzően egyedi gyártók tudnak biztosítani.


Részben azok a cégek, akik érdekeltek a Célgép Nagydíjban is. A verseny szervezésében való részvétel segített nekünk megismerni őket, tovább szélesítve a kapcsolatrendszerünket. Emellett kiváló lehetőség arra, hogy jobban megismerjük a gépek mögött álló tehetségeket.



Mennyire bonyolult beszállítót találni egy ilyen különleges szakterületen?


Wein András: A fő nehézség, hogy a beszállító és a vevő között szoros együttműködésnek, sőt, igazi bizalmi viszonynak kell kialakulnia. A résztvevő felek felkészültsége alapvetően határozza meg, milyen lesz maga az elkészült termék, ami az együttműködés során, folyamatos egyeztetések következményeként éri el végleges formáját.


Ilyenkor úgy áramlanak az információk a felek közt, mintha pingpongmeccset játszanának egymással. Éppen ezért fontos személyes kapcsolatot építeni a beszállítóinkkal, nem elég, ha például csupán az internetes portálokon megtalálható információkra hagyatkozunk.


Honnantól számít egy cég jó partnernek?


Wein András: Erre tipikusnak mondható példa a mérőberendezések beszerzése, amelyekkel a vasúti kocsik alkatrészeit, elektromos rendszereit vizsgáljuk. Ezek általában sokára nyerik el végleges formájukat, és még fejlesztés alatt állnak, amikor megrendeljük őket. Ilyenkor a megrendelő küld egy kapcsolási rajzot, amit ellenőrizni kell, ezután a szállító javaslatot tesz rá, hogy kellene megcsinálni, a mi szakembereink pedig ezt a javaslatot véleményezik. Jó néhány operációs lépést kell végrehajtani, mire eljutunk a termék végleges formátumához, ezért fontos a partnerrel való szoros kapcsolat.


Általánosságban elmondható, hogy számunkra azok a cégek számítanak jó partnernek, ahol a felek között gyorsan és könnyen megy a kommunikáció, sokszor már félszavakból megértik egymást a kollégák.


Az elmúlt időszakban hány különböző nemzet tagjaival dolgoztatok együtt a különböző projekteken?


Wein András: A vasútijármű-gyártás alapvetően néhány európai országra koncentrálódik: nagy gyártókat találunk német, svájci, francia, angliai központtal. Velük, mivel az európai járműgyártás egy jelentős központja vagyunk, évek óta szoros a kapcsolatunk. A jelenleg futó egyiptomi projektben is több ország kollégáival működünk együtt. A fentebb felsoroltakon kívül vannak még spanyol, olasz, ázsiai kapcsolataink is.



Mennyire jönnek elő ilyenkor a kulturális különbségek?


Wein András: Ezek nemigen befolyásolják a gyártási folyamatot: a vevő leírja, mire van szüksége, a kivitelező pedig ezt a kérést igyekszik teljesíteni. Azért akadnak apró különbségek, amelyek visszavezethetőek a kultúrára és a földrajzi elhelyezkedésbeli különbségekre.

Előfordult például, hogy az egyiptomi vevő előírta, hogy a járműbe extra fűtést kell beszerelnünk a mintegy 10 fokos hőmérséklet-ingadozás miatt, míg Európában ez még mindig a kellemes hőmérséklet-ingadozási tartományba esne.


Meg tudnál osztani egy-két kulisszatitkot az olvasókkal a nemzetközi projektek előkészületeiről?


Wein András: A kereskedelmi területen dolgozó kollégáink részt vesznek kulturális oktatáson és tréningeken, hiszen egészen másképp kell tárgyalni Ázsiában vagy Afrikában, de akár Nyugat- és Észak-Európa között is lehetnek különbségek.


Ugyanakkor a vasútijármű-gyártás hosszú folyamat: az egyiptomi projekt például 2016 óta zajlik, 2023- ban zárul majd le, és csak 2020-ban kezdtük gyártani az első kocsikat. Így összesen hét év telik el az első megállapodás papírra vetésétől az utolsó jármű kiszállításáig. Az első egy-két év általában a tervezésről, alkotásról szól, utána indul be a gyártás, éppen ezért sokrétű és összetett a kollégák feladata.


Hogyan lehet a távolból ilyen hatalmas projekteket menedzselni?


Wein András: A jelszó a kommunikáció! A digitális eszközök használata és az elmúlt másfél év eseményei rámutattak arra, hogy sok mindent meg lehet oldani kamerán keresztül is. Ehhez biztosítanunk kell, hogy a résztvevők folyamatosan tájékoztassák egymást arról is, ha valami a terveknek megfelelően alakul, de arról is, ha esetleg mégsem.


Egy vasúti kocsi esetében csak a szerelési folyamat során mintegy 2 400 alkatrészre van szükség. Ezért is nagyon fontos az anyagellátás, a beszállítás megszervezésében a kommunikációs biztonság, ami lehetővé teszi, hogy azonnal tudjunk reagálni a problémákra. Van, hogy nem tudunk a tervek szerint haladni, mert felmerülnek váratlan események. Rengeteg információra van szükség, hogy a kollégák fel tudják mérni, mi történik, és vissza tudják kormányozni a projektet a megfelelő irányba.



Mi a legközelebbi nagy projekt, amin dolgoztok?


Wein András: A közeljövőben ismét pályázat kerül kiírásra a MÁV egyik leányvállalata által vasúti gépjárművek szállítására. Szeretnénk, ha el tudnánk indulni ezen a megmérettetésen, és ha ezek a járművek Dunakeszin készülhetnének. A magyar kormány nemrég grandiózus vasúti stratégiát hozott nyilvánosságra: a következő 10 évben sosem látott beruházások és flottafejlesztések várhatóak a vasútiparban. Jelenleg erre koncentrálunk. Egyeztetünk további nemzetközi projektekről is, ám ez egyelőre nem publikus.


A beszélgetés rólad szólt, hiszen pontosan azokkal a kihívásokkal küzdesz, mint a DJJ, esetleg más léptékben.


Amit András tanácsaiból és példáiból mindenképpen vigyél magaddal, az az, hogy a megrendelésig hosszú az út, odáig is tökéletesen kell kommunikálnod, ahogy a gyártás alatt. Meg kell találnod azokat a beszállítókat, akik a vevőd igényéhez alkalmazkodni tudnak, és fejlesztened, edukálnod kell a csapatodat, hogy felelősséggel tudják vinni a rájuk bízott feladatokat.


Andrásnak ezúton is köszönöm a beszélgetést és a Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2021 felkarolását is. Remélem, jövőre találkozunk, mert verseny és Gépész Szalon biztosan lesz 2022-ben is.


Sipos Sándor


Jövőtervező Mérnök



A Chemplex cikkével nyomtatott formában a Techmonitor magazinban találkozhatsz.