Kulcsrakész gyártási megoldásokat kínál a Linamar Tervező és Gyártó Központ, amit széles és sok területet lefedő ügyfélkörük is igazol. De vajon veszélyezteti-e az egyre terjedő robotizáció az emberek munkáját?


Melyek ma a terület legfőbb szakmai kihívásai, és milyen megoldásokat kínál az automatizáció?

Kardos Dániel kereskedelmi képviselővel a gépész szakma egyik hajtómotorja, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj és a Gépész Szalon megálmodója, a Chemplex tulajdonosa, Sipos Sándor beszélgetett.


Sipos Sándor: Olyan alkatrészekhez gyártotok készülékeket, amelyek minden járműben nélkülözhetetlenek. Hogyan képzeljük el ezt a komplex folyamatot?


A részlegünk feladata, hogy a gyártandó termékekhez szükséges gyártási segédeszközöket biztosítsuk, nem csak a Linamar, hanem más partnerek számára is. Vegyünk például egy autóalkatrészt, amit forgácsolni szükséges, ilyen például a futóműben található differenciálműház is.


Nem is gondolnánk, milyen összetett a megmunkálási folyamata: egymáshoz betűrt pozíciókat kell létrehozni és megtartani, méghozzá nagyon szigorú szempontok alapján. Ez az alkatrész folyamatosan forog, ahogy a kocsi gépjármű kereke is: ennek eléréséhez nagy pontosságú befogókészülékekre van szükség, amelyek által le lehet gyártani egy megmunkálógépben.



Ez az egyik ipari lábunk, a mi részlegünk erre specializálódott: több mint 20 éves tapasztalattal bírunk a hidraulikus és mechanikus befogókészülékek gyártásában, ami az ilyen autóipari követelmények betartásához szükséges. Ezután a következő tűrésfokozat már a repülőgépiparban használatos. Sok esetben a gyártandó alkatrész tűrésmezeje mikron pontosságú, ami a milliméter ezredrésze.


Mennyire speciális a szaktudás, ami ehhez szükséges?


A “készülék szerkesztése” tantárgyat egy átlagos gépészmérnök-hallgató egy fél éves tantárgy keretében tanulja. Ezt a szaktudást tehát az iskolában nem lehet megszerezni, csak gyakorlatban, azoktól, akiknek megfelelő tapasztalata van.


Mi 20 éves gyakorlattal rendelkezünk, nagyon komoly tudásbázis van mögöttünk. Emellett van egy “lesson learned” elnevezésű adatbázisunk, ahol bármilyen probléma vagy eltérés esetén levonjuk a tanulságokat, amiket aztán beépítünk a tervezési folyamatba. A tervezés során kockázatanalízist is végzünk, hogy minimalizáljuk a meghibásodás esélyét.



Mi jelenti számotokra jelenleg a legnagyobb szakmai kihívást?


A legtöbb projektünk összetett és komplikált berendezések tervezését és gyártását igényli, ahol a mérföldkövek nyomon követése kulcskérdés. Ehhez ma már bevezettünk projektmenedzsment szoftvereket is, hogy minden veszteségi faktort minimalizálni tudjunk. Nagy kihívás még az is, hogy az autóipari szegmensben szerzett automatizálási tapasztalatainkat, milyen módon tudjuk átültetni az energetika, elektronikai, vasút és élelmiszergyártási iparba.



Miért egyre nagyobb az igény az ilyen szerkezetekre?


Egyre kevesebb humán erőforrás áll rendelkezésre, még Magyarország keleti régióján belül is. Sok cég azért működik veszteségesen, mert áll a gép: nem azért, mert nincs alapanyag, hanem a megfelelő munkaerő hiánya miatt.


Erre a problémára is jó megoldás az automatizáció, amely sok iparágban alkalmazható és alapjaiban szabja át a termelési folyamatokat, hiszen a munkát támogatják, sok esetben pedig nagy mértékben képesek helyettesíteni az embert.


Azt tapasztaljuk, hogy egy automatizált cella vagy gyártósorba épített robot ára akár egy éven belül is megtérülhet, és onnantól folyamatosan profitot termel. A mi fő küldetésünk, hogy a cégek profitját ilyen megoldásokkal növeljük.



Ebből az következne, hogy a robotok végül elveszik a munkánkat?


Egyáltalán nem, sőt, esetenként épp ellenkezőleg. Egy átlagos robotcella költsége rövid időn belül képes megtérülni, ha olyan munkahelyeket automatizálunk, ahol 3 műszakban folyik a termelés. Hogy mi történik ilyenkor a dolgozókkal? Sok esetben azoknál a cégeknél, amelyek robotizálnak, darabszám-felfutás is tapasztalható.


A munkaerőt éppen ezért meg kell tartaniuk: vagy másik munkaállomáson alkalmazzák az embereket, vagy, mivel semmilyen rendszer nem működik önmagától, a robotokat fenntartó szervezetekben vállalhatnak szerepet, például technikusként.



Milyen szegmensekben dolgoztok még, és milyen ügyfeleitek vannak különböző területekről?


Partnereink Magyarország piacvezető nagyvállalatai, akik számára kulcskérdés a minőség. Többek közt tervezünk és gyártunk hegesztő és szerelő készülékeket markolókanalakhoz, mérőeszközöket ipari gőz és gáz turbinákhoz, hidraulikus, pneumatikus és mechanikus munkadarab megfogó rendszereket vasúti fékekhez, hengerfejekhez, turbófeltöltőkhöz, karosszéria elemekhez.


Ezek mellett nagymértékű ipari automatizációt végzünk az autóipar és elektromos berendezéseket gyártó vállaltok számára. Jelentős projektmenedzsment terhet tudunk ugyanakkor levenni az ügyfelek válláról, ha egy beszállítóként kezelnek minket a munkadarab-megfogás, az automatizáció, a keményfém-forgácsoló szerszámok tervezése és gyártása területén is. Mi vagyunk az a beszállító, amely mindent együtt biztosít, komplex megoldásokat kínál házon belül.



Hogyan tudjátok megtalálni az ügyfeleket?


Az utóbbi időben nyitottunk felé, hogy magasabb szintre emeljük a kommunikációt, például a Magyar Ipari Célgép Nagydíj támogatásával. Ez nagyszerű alkalom volt a célgépgyártókkal megismerkedni. Remek kapcsolati tőkét hoztunk létre, mind a kooperáció, mind vevők tekintetében tudtunk profitálni belőle.



Milyen fejlesztési terveitek vannak még a jövőre nézve?


Most éppen egy újfajta válallatirányítási rendszer bevezetésén dolgozunk. Ez nem SAP jellegű, hanem úgynevezett PLM gyártáskövető rendszer, ami összefogja a projektmenedzsmentet és a berendezések tervezése során keletkező 3D-s fájlokat. Így egy komplett gyártástámogató szoftvert alkalmazhatunk, amivel gyorsabbá tesszük az alkatrészek átfutási idejét.


A Magyar Ipari Célgép Nagydíj díjátadó gáláján a Gépész Szalonban a LINAMAR lett a #gepeszszalon megosztások nyertese: