Gépek, amelyek szinte önálló életet élnek és önmagukat karbantartják. Egy új világ, ahol a mesterséges intelligencia és az Ipar 4.0 megoldások olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekről korábban csak álmodoztunk.
Képzeld el, hogy a hagyományos karbantartási eljárások szinte feleslegessé válnak a jövőben, mégis biztos lehetsz abban, hogy az ipari gépeid maximális stabilitással fognak működni, akár 24/7! Nem, ez nem mese, és nem is egy science fiction! Ez a jövő és szinte már csak karnyújtásnyira van tőlünk!
Még mielőtt azonban ennyire előreszaladnánk, fontos tudni, hogy jelenleg is számos eljárás áll a rendelkezésünkre, függetlenül attól, hogy reaktív, preventív, prediktív vagy preskriptív metodikát követünk.
Íme, a 3 leggyakoribb karbantartás típus: pro és kontra, plusz egy “bónusz” a jövőből, amelyről titkon te is álmodozol!
REAKTÍV KARBANTARTÁS, ha orosz rulett rajongó vagy
Te, aki most ezt a cikket olvasod, minden bizonnyal csak hallomásból ismered ezt a karbantartás típust, és eszedbe nem jutna soha ehhez a megoldáshoz nyúlni. Nyugtass meg, hogy így van! Amennyiben mégsem, akkor itt az ideje elgondolkodnod azon, hogy van-e annyi hasznod egy-egy munkán, hogy megérje lerohasztani a gépsorod! Amennyiben van, akkor nem költenéd-e ezt a pénzt inkább utazásra, ingatlanra, tűzpiros kabrióra vagy egy csini nyakékre az asszonynak?! A kérdés természetesen költői…
Nézzük tehát, mit érdemes tudni a reaktív metodikáról: ezt a módszert az első ipari gépek megjelenésétől kezdve ismerik és a mai napig használják. Lényege, hogy a berendezéseket egészen a meghibásodásig (bukásig) üzemeltetik. A karbantartást a hiba megjelenése után végzik csak el, tehát nevezhetjük egyszerűen javításnak vagy hibajavító karbantartásnak is. Amennyiben a javítás nem lehetséges, cserére (pótalkatrészre vagy új gépre) lehet szükség. Ezt a stratégiát elsősorban olyan olyan eszközöknél alkalmazzák, amelyek meghibásodása nem jelent magas kockázatot a termelésbiztonság szempontjából. Sajnos azonban még mindig megfigyelhető, hogy a kisebb, tőkehiányos cégek széleskörűen alkalmazzák ezt a módszert: gépeiket, gyártósorukat addig használják, míg azok maguktól szét nem esnek. Ennek természetesen komoly következményei vannak:
- a termelés leáll, így a szerződésben rögzített vállalásaikat nem tudják teljesíteni
- a gépben keletkezett elsődleges károk mellett, másodlagos károk is keletkezhetnek.
A berendezés meghibásodásáig kis költségűnek tűnhet ez a módszer. Azonban, a nem várt gépleállás azonnali beavatkozást igényel, hirtelen lesz szükség a karbantartásra, ami így többnyire sürgősségi felárral jár, és ez megjelenik a javítás munkadíjában, a kiszállási díjban és a pótalkatrészek szállítási költségeiben is. Ezen többletkiadások mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a termeléskiesésből adódó veszteségeket sem. Olyan járulékos költségek jelentkezhetnek, mint például a túlóra, késedelmi pótlékok, stb.
Minél fontosabb az adott gép termelésbiztonsági szempontból, annál kevésbé célszerű a reaktív karbantartást alkalmazni és érdemes gazdaságosabb módszert választani, kivéve ha stresszfüggő vagy és imádod érezni a kiszámíthatatlanság perzselő tüzét a bőrödön, esetleg orosz rulett rajongó vagy.
Előnyei:
- az alkatrész kihasználtsága nagy
- a gép meghibásodásáig nem jelentkeznek jelentősebb költségek
- a gép leállásáig nem igényel speciális szakértelmet
- nem igényel folyamatos felügyeletet
Hátrányai:
- magas költségszint
- a költségek tervezhetősége alacsony
- a tervezhetőség kicsi: elkerülhetetlenek a nem tervezett gép- és termelésleállások
- a megbízhatóság kicsi
- a súlyos géphibák előfordulásának veszélye magas
Jól látható, hogy a mérleg nyelve erősen a hátrányok irányába billen, azonban semmi sincs veszve, ha egyelőre nincs jobb megoldás a tarsolyodban, hiszen a Chemplex szakértői számtalan vállalkozásnak segítettek már az optimális karbantartásüzemelés megtervezésében és kivitelezésében. Kérd a segítségüket!
3 karbantartás típus+ 1 a jövőből cikksorozatunk következő részei:
- a megelőző karbantartást,
- a diagnosztikán alapuló karbantartást,
- valamint az Ipar 4.0-ás karbantartást és az új piacvezető trendeket mutatják be.
Ne maradj le a szakmai újdonságokról! Iratkozz fel hírlevelünkre!
Forrás:
- Rach Eric: Tipikus karbantartás-szervezési módszerek (GyártásTrend 2008/05, Műszaki diagnosztika rovat)
- Bergman Júlia és Gyulai Dávid: Optimális karbantartásütemezés, avagy az előrelátás 4 szintje (EPIC InnoLabs)
- Völgyi Lajos: Mit kell tenni, hogy működjenek – az élelmiszeripari gépek és berendezések (karbantartása, biztonságos működtetése)
- Dr. Pokordi László: Karbantartás elmélet
