A digitális iker jobb mint a kísérletezgetés

| Sipos Sándor beszélget Wiesler Zoltánnal, az Eurosolid Zrt. ügyvezető igazgatójával |

Magyarországon még mindig sokkal kevesebb az a fajta innováció, amivel a világban meg lehet jelenni új termékként vagy ötletként

A gyártás területén is egyre inkább tetten érhető digitális transzformáció nemcsak új távlatokat nyitott meg a magyar ipari szereplők előtt: komoly kihívások elé is állít bennünket, hiszen innováció terén már a környező országok egyre jobban teljesítenek nálunk. Legalábbis ez Wiesler Zoltán, az Eurosolid Zrt. ügyvezető igazgatójának véleménye, akivel többek között a hazai cégek versenyképességéről és a szoftverek kínálta gyártástechnológiai előnyökről beszélgettünk.

A szoftvereket hajlamosak vagyunk teljesen magától értetődőnek venni: tudjuk, hogy időt és pénzt spórolnak, hatékonyabbá teszik a  folyamatainkat. Viszont arra már nem szívesen szánjuk rá magunkat, hogy fejlesszük a meglévő rendszereket vagy új technológiákat is adaptáljunk. Wiesler Zoltán, az Eurosolid Zrt. ügyvezető igazgatója például azt vallja, hogy a megfelelő szoftver akár ugyanolyan fontosságú is lehet a hozzáértő kezekben mint egy célgép.

Szoftver mint termelőeszköz?

Wiesler Zoltán: Úgy gondolom, hogy a szoftver egy hasonló fontossággal bír, mint mondjuk egy gyártógép, egy marógép, egy eszterga, vagy bármilyen gép, amivel terméket állítunk elő. Valójában ezekben a  szoftverekben fogalmazzuk meg azokat a vevői és mérnöki gondolatokat, amiket lehetőség szerint minél egyszerűbben vagy jobban tudunk legyártani.

Aki egy picit nagyobb hangsúlyt fektet a  tervezésre, az valószínű azokat a  később felmerülő hibákat is ki tudja szűrni, amik akadályozzák a  gyártást, a  beüzemelést vagy akár a  karbantartást. Aki használja például a  3D-s tervező szoftvereket, az nem csak egy látványt fog megtervezni, hanem ehhez anyagot, tulajdonságot, működést tud hozzákapcsolni. Már a tervezés során megvizsgálhatja, hogy az elképzelése hogyan fog működni, például kibírja-e az adott terhelést. Tud-e olyan ciklusszámmal dolgozni egy adott szerkezet, amivel a tervező kalkulált.

Forró topik: a virtuális gyártás és prototípustervezés lehetőségei

A szoftverek innovációja kapcsán a virtuális gyártás és prototípustervezés egészen hihetetlen módon értelmezte újra a  komplett tervezési folyamatot. Az  ugyanis felbecsülhetetlen előny, hogy a segítségükkel nem a gyártást követően szembesülünk a drága gyerekbetegségekkel.

Wiesler Zoltán: Nagyon sokszor látszódik, hogy a  célgép a  tervezők számára mindig, vagy legalábbis az esetek többségében egy prototípus. Esetükben nem jellemző a  sorozatgyártás, viszonylag kevésszer gyártják le ugyanazt. Össze sem hasonlítható mondjuk egy gépjárművel, amiből akár több millió darabot is előállítanak. Itt van a jelentősége a digitális prototípusgyártásnak, hogy a gyártásnál, vagy a használatnál jelentkező potenciális hibákat és problémákát minél pontosabban kiszűrjük, egy korai de még digitális fázisban.

A  gépjármű tervezése során korábban egy autót több fizikai töréstesztnek vetették alá, hogy megnézzék, hogyan fog viselkedni az ütközés során, védi-e a  benne ülőket. Most is csinálnak ilyeneket, csak sokkal kevesebb fizikai törésre van szükség, mert a tervezés alkalmával már ki tudják szűrni, hogy hol lesznek azok a pontok az autóban, amit erősíteni kell, vagy épp gyengíteni ahhoz, hogy egy olyan gyűrődő zónát hozzanak létre, ami elnyeli az ütközéskor keletkező energiát. Ma ezt először számítógépen szimulálják. Én egyébként azt mondanám, hogy tulajdonképpen a digitális gyártás a jelenlegi folyamatoknak csak egy része, és helyesebb digitális transzformációról beszélni.

Kína már elment Európa mellett, de Csehországhoz és Lengyelországhoz képest is le vagyunk maradva

A tapasztalat azt mutatja, hogy a  digitális gyártás vagy, Zoltán szavaival élve, a digitális transzformáció nemcsak lehetőség, hanem komoly kihívás is a  hazai cégek számára. Pedig nem csak a már említett virtuális gyártás és prototípustervezés kínál egyre szofisztikáltabb megoldásokat a gyártó és termelő cégek számára, hiszen az AI, és főként a gépi tanulás kis túlzással napi szinten új lehetőségeket teremt. De vajon tényleg fel vagyunk készülve ilyen mértékű fejlődésre?

Wiesler Zoltán: Azt tapasztalom, hogy összehasonlítva a környező kelet-európai országokkal, például Lengyelország és Csehország viszonylatában, Magyarországon még mindig sokkal kevesebb az a  fajta innováció, amivel a  világban meg lehet jelenni új termékként vagy ötletként. Nem azt mondom, hogy nincs Magyarországon ilyen jellegű fejlesztés, akár technológiában, akár termékfejlesztésben, csak azt szeretném, ha ezek nagyobb hangsúlyt kapnának, és olyan fejlesztések tudnának megvalósulni, amelyek a külföldi piacokon is eladhatók. Sajnos Magyarország egy 10 milliós ország, a belpiacunk nem olyan nagy, ezért ha egy adott termékkel sikeres akar lenni valaki, mindenképpen úgy kell gondolkoznia, hogy azt külföldön is el tudja adni.

Mindenképpen szükség van az edukációra, a szakembergárdára, az invesztícióra és az állami támogatásra is. Ha ez utóbbinál nem is feltétlenül pénzügyi vonalon, de létfontosságú lenne, hogy stratégiai szinten is az legyen fókuszban, hogy az ilyen innovatív és technológiai cégek létrejöttét ösztönözzék.

Szerintem a  következő évtizednek az egyik legfajsúlyosabb kérdése az lesz, hogy hogyan tudunk technológiát fejleszteni, és hogyan tudjuk ezeket innen továbbvinni. Emellett nagyon figyelni kell a  kínai technológiai transzferre is, mert az elmúlt 20 évben egyértelműen elmentek Európa mellett. Ezért ezeket a  törekvéseket sokkal jobban kellene akár az Európai Unió szintjén is támogatni, hogy a fejlesztések visszakerüljenek Európába és Magyarországra is.